Gyűjtőtársak honlapjai
Látogasd meg a honlapom, kattints a fenti bannerre!
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív


Kedves Klubtagok,

Egy cikket szándékozunk írni Kóger Lacival az RMK Hírújságunkba, a korai Orionok sorszámozásáról (ide tartoznak a Sziksz rádiók is, mert a chassi-ját az Orion csinálta). Tehát a korai réztáblás Orion és Sziksz rádiók sorszámai kellenének. A Sziksz rádióknál kell a réztáblára írt típus is.

Ilyen készülékeken volt réztábla:

  • Orion 7023, 7033, 7025, 7026, 7028, 7029, korai 7016, 7050 és egyéb korai típusok

  • Sziksz: Fenomén(7022), 3S, Big Ben (7040) 

  • Az Orion kistöltők sorszáma is valószínűleg benne van a korai Orion gyártmányok sorszámába. 

Kérlek benneteket, akinek van ilyen réztáblás készüléke, küldje el nekem a sorszámát és a típus számát. Ha valakinek van esetleg csak ilyen réztáblája, arról is kellene a szám.

Szécsényi Lajos

szecsenyil kukac pirehab.hu 

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Kedves Rádióbarátok!

A Tungsram új vezetősége a vállalat történelmének méltó emléket kíván állítani egy gyártörténeti gyűjtemény, interaktív kiállítás és rendszeres történeti tárgyú írások formájában, ennek révén az újabb generációk számára be kívánja mutatni a magyar világítástechnika és telekommunikáció történetének izgalmas szeleteit.

A projekt felelőseként nagy örömmel beszélgetnék volt Izzósokkal, Orionosokkal a vállalatról, élményeikről.

Amennyiben a Tungsramhoz, Orionhoz, Remixhez kapcsolódó tárgyak vannak birtokukban, örömmel megtekinteném őket. Nagyszerű lenne, ha sikerülne pl. a gyártott rádiótípusokat fényképfelvétel formájában a jelenlegi lelőhely megadásával összegyűjteni. Felajánlásokat is hálásan fogadunk.

Kérem, hogy e-mailben vegyék fel velem a kapcsolatot: maria.hidvegi@tungsram.com vagy telefonon +36702544526.

Örömmel várom megkeresésüket.

Üdvözlettel:

Dr. Hidvégi Mária, történész

 

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Egyesületünk tagjaival kiállításukról, gyűjteményükről készült riportok hallgathatók illetve nézhetők meg az eredeti elhangzás, illetve olvashatóak a megjelenési időpontjai szerint:


Írásban megjelent riportok, cikkek:

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

Kedves Klubtagok, 

Tisztelettel meghívjuk a Rádiógyűjtők Magyarországi Klubja - Egyesület tagságát a soron következő közgyűlésünkre és az előtte tartandó börzére.

Az időpont: 2018 november 11. vasárnap

  •   8-tól börze
  • 10-től közgyűlés

Helyszín: Puskás Tivadar Technikum, Budapest, Gyáli út 22.

Napi rendi pontok:

  1. A közgyűlés levezetésének dokumentálása
  2. Az Egyesület tagsága
  • megemlékezések (Elhunyt Heckenast Gábor, Mészáros Sándor, Dallos János)
  • új tagok felvétele, kilépések
  1. Az Egyesület pénzügyi helyzete
  • tagdíj
  • adó 1% - törvényi rendelkezések
  • adományok
  1. Az Egyesület vezetősége
  • a vezetőség munkája, felelőssége
  1. A Nosztalgia Rádió Hírújság
  • a szerkesztő bizottság tevékenysége és felelőssége
  • a cikk írás: fontossága, a cikkek tartalma
  1. Az Egyesület működése:
  • a felajánlott gyűjtemények kérdése
  • az „Egyesület gyűjteménye"
  1. Hozzászólások, javaslatok.
  2. „Marconi nyomában"
  • Beszámoló a Bolognában és Satto Marconi-ba tett látogatásról

 

 

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

 

A 93 éves korában 2018. augusztus 17-n elhunyt Heckenast Gábor.

Pályáját 1948-ban a lakihegyi rádióadónál kezdte. 1949-ben áthelyezték a Magyar Rádióstúdiójába. Fejlesztőmérnökként, majd csoportvezetőként itt dolgozott 1962-ig. Jelentős része volt abban, hogy Magyarországon megindult a mágneses hangrögzítő berendezések gyártása. Irányító szerepe volt a Rádió új, decentralizált rendszertechnikájának kialakításában, valamint az új, központi kapcsolóterem tervezésében.
1962-ben saját kérésére áthelyeztek a Magyar Televízióhoz, ahol a mágneses képrögzítés bevezetését irányította. 1964-ben kinevezték a Magyar Televízió fejlesztési területet irányító műszaki igazgató helyettesévé. Vezetése mellett készült többek között a 4. Stúdió, az első kommentátor rendszer, a mágneses képrögzítők meghonosítása. 1972-ben hívásra visszatért a Magyar Rádióhoz. Majdnem húsz éven át, 1992-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Rádió műszaki igazgatója volt. Vezetése alatt a Magyar Rádió sok új műszaki létesítménnyel gazdagodott: stúdiók, új kapcsolóterem, közvetítő kocsik, klímarendszer, épületek, stb., és megjelentek az első digitális berendezések is.
Nyugdíjba vonulása után tanácsadóként különböző tanulmányokat készített. 1996 és 2000 között tagja, 2000-2004 között szakértője volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT). 1998-ban pedig beválasztották a Távközlési Érdekegyeztető Fórum (TÉF) Felügyelő Bizottságába. Éveken át tagja volt a MTA Akusztikai Komplex Bizottságának.
1981 és 1990 között az OIRT Technikai Bizottságának elnöke. Részt vett a Rádióuniók Világértekezletein Algírban, Prágában és Washingtonban, amelyeken a Műszaki Szekció elnökévé, ill. társelnökévé választották. Számos alkalommal vett részt a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) rádiós világértekezletein.
Hosszú éveken át dolgozott az IEC TC 28, majd TC 60 témájában illetékes Magyar Nemzeti Bizottság vezetőjeként, s a hazai szabványosítási munkában.
Az Audio Engineering Society (AES) Magyar Szekciójának a megalakulás óta, tíz éven át elnöke volt.
Tagja az OPAKFI -nak (Optikai Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület), ahol tíz éven át töltötte be az elnöki posztot, továbbá a HTE -nek (Hírközlési és Informatikai Egyesület), ahol a Stúdiótechnikai Szakosztály helyettes vezetője volt. Aktív résztvevője hazai és külföldi tudományos konferenciáknak.
Hét hónapos ösztöndíjas tanulmányúton volt 1968-69-ben Olaszországban a RAI -nál, 1975-ben pedig egy hónapig Japánban, az NHK -nál.
Kilenc könyve jelent meg, részben más társszerzőkkel együtt. Zsdánszky Kálmánnal együtt szerzője volt a mágneses hangrögzítés témájában két kiadásban megjelent első magyar nyelvű könyvnek (Mágneses hangrögzítés, 1954, 1955). Sok publikációja jelent meg, elsősorban a Híradástechnika, Kép- és hangtechnika, Magyar Távközlés című szaklapokban. Az első 1952-ben, a legutóbbi 1999-ben.

Gyászjelentés

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A rádiók restaurálásról, felújításáról, átépítéséről, javításáról, érdekes készülékről írt cikkek gyűjteménye:


Gyűjtőkről hírek, eseményekről megjelent információk:
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Kedves Klubtagok, látogatók!

RETRO Magnó- és Rádiókiállítás Békéscsabán a Vasutas Művelődési Házban.
Régi idők zenéje és technikája november 10-től 12-ig.

Fiatalkorunk legjobb zenéi, fiatalkorunk legszebb készülékein!
Egy rendhagyó kiállítás, ahol minden kiállított darab működik, forog és szól!
Kiállítás és börze: kipróbálható és megvásárolható készülékek.

 

Ebben a három napban a művelődési ház életének középpontjában ismét a nosztalgikus hangulat áll, ahol a már gyártás alatt nem álló, műsorszolgáltató eszközök kapják a főszerepet.
A régió egyik legnagyobb látványtára keretein belül fiatalkorunk emlékeinek visszaidézésével gazdagodhatunk.
A kiállítás anyaga egyedülálló magángyűjteményekből érkezik. A 200 négyzetméteres kiállítóteremben fellelhetők majd a látogatók által is kipróbálható rádiók és orsósmagnók.

Maróti Gábor (Budapest) több, mint 40 éve foglalkozik orsósmagnók gyűjtésével. Az elismert szakember számos kuriózummal lepi meg a RETRO kiállítás közönségét.

Békés megye egyik legismertebb rádiógyűjtőjének, Bereczki Lajosnak már több önálló kiállítása is volt. Békéscsabára igazi ritkaságokat hoz el a mezőberényi rádiós.

Ki nyeri a kazetta-visszatekerő versenyt? Hallgassa vissza hangját orsósmagnóval készített szalagról! Hozza el gyermekeit, unokáit is! Mutassa meg nekik hogyan szólt az a twist és mambó!

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

„Most már csak egy mesterséges Föld kéne, amin békesség van”

Éppen 60 esztendővel ezelőtt, 1957. október 4-én, még az éjszakai-hajnali sötétségben a kazahsztáni Tyuratam falu melletti indítóállásról egy R7 „Szemjorka” rakéta nekirugaszkodott, hogy még másik két rakéta segítségével Föld körüli pályára állítsa az emberiség első mesterséges holdját, a Szputnyikot (1. kép). A Szputnyik-1 nevet utólag, a következő műhold felbocsájtása után kapta. Bár a szakemberek jórészt tisztában voltak a jövőbeli lehetőségekkel, mégis az első űrrepülés világszerte nagy visszhangot és meglepetést keltett.

Szakterületünkhöz híven, nézzük meg most az esemény rádiótechnikai vonatkozásait! Próbáltam összegyűjteni az idevonatkozó adatokat. Bizonyára hiányos lesz ez az áttekintés, részint az azóta eltelt idő miatt, részint mert az eszközök nem „kézzelfoghatóak”, egyetlenegy készüléket sem láttam élőben, leírásokra és az ezekből következtethető, részben saját véleményként megfogalmazott feltételezésekre kell hagyatkoznom. Több, a rádiózáshoz, elektronikához kapcsolatos, de nem közvetlenül összefüggő történet is előkerült, leírtam ezeket is. Köszönetet kell mondanom mindenkinek, aki segített a leírás elkészítésében, különösen a személyes visszaemlékezések értékesek, ezekért külön köszönet jár!

 

Irházi Sándor


Az írást itt olvashatjátok
 
 
 

Additional information